Miért utasítanak el minket a munkavállalók?

Ebben a blogban összeszedtünk néhány indokot, miért gondolhatja meg magát egy munkavállaló az adott pozícióval kapcsolatban. Szerencsésebb esetben kerek perec megmondja, hogy már nem érdeklődik az állás iránt, még jobb esetben pedig konkrétan elmondja mi az, ami miatt már nem aktuális számára az adott pozíció. A másik „lerázós” módszer az úgynevezett ghostolás, amikor az egyén szimplán nem veszi fel a telefont, nem reagál semmilyen megkeresésre. Erre mondják azt, hogy „köddé vált”.

A munkavállaló felőli elutasításnak ugyanakkor számos oka lehet, amelynek tudatában a munkáltató megváltoztathatja azokat a módszereket amelyek negatívan befolyásolják a vállalat reputációját az álláskeresők szemében.

1.Túl hosszú felvételiztetési folyamat

Egy 2017-es felmérés szerint a munkavállalók 45%-nál döntő ok volt a felvételi folyamat hossza. A HR vezetők szerint a toborzás átlagosan 28 napot vesz igénybe, amely finoman szólva is kívül esik a munkavállalók türelmi idején. Egy munkaerő-kölcsönző cég segítségével ugyanakkor jelentősen leszűkíthető a toborzás ideje, hisz alapból olyan munkavállalók kerülnek „terítékre” akik a legesélyesebbek az adott pozíció elnyerésére, ezzel jelentősen meggyorsítva a felvételi folyamatot.

2.Alacsony fizetés

Bár rengeteg helyen leírják – amely minden szektorra igaz -, hogy sok esetben a munkavállaló nem csak a pénzt és az egyéb juttatásokat nézi, hanem olyan környezetben szeretne dolgozni, amelyben lehetősége van fejlődni és előrelépni. Ugyanakkor sok munkáltató elfelejti, hogy a valóságban mindkettő ugyanolyan fontos és csak az utóbbira koncentrál. Könnyű megígérni az előrelépési lehetőséget, de még nehezebb megadni a jó fizetést és az olyan extra dolgokat, mint a rugalmas munkaidő, a home office, vagy a születésnapi szabadnap.

3.Előrelépési lehetőség

Különösen a fiatalok munkavállalók körében tud „ejtő ok” lenni, ha nincs előrelépési lehetőség. Az esetek döntő többségében a munkavállalóknak konkrét elképzelésük van, hogy X idő múlva Y pozícióban szeretnének dolgozni Z fizetésért. Ha egy munkáltató nem biztosít előrelépési lehetőséget, elbukja a fiatal munkavállalók egy részét akik szemében a ranglétrán történő feljebb jutás az egyik legfontosabb szempont.

4.Nem megfelelő vállalati kultúra

A Deloitte által 2018-ban végzett felmérés szerint a vállalatokat egyre inkább aszerint ítélik meg a munkavállalók, hogy milyen a "szociális beállítottságuk." Jelen esetben olyanokra kell gondolni, mint például a csapatépítő tréningek, a kollégák kooperációjának támogatása, a munka-magánélet egyensúly megtartása, az alkalmazottak visszajelzésének figyelembevétele, valamint a szakmai támogatás.

5.Átlát a szitán / Nem adtad el elég jól a pozíciót

Ez utóbbi azt jelenti, hogy az adott jelölt – itt leginkább tapasztaltabb, nem pályakezdő munkavállalókat értünk – a dolgok mögé lát, a nagyobb képet nézi, ami alapján úgy gondolja, hogy bár a pozíció és a fizetés helyén van, mégsem érdeklődik az állás iránt. Ilyenkor nyugodtan gondolhatunk arra, hogy a jelölt a kapcsolati hálója kiaknázásával olyan információkra tett szert, amelyeket csak később – a munkába állás után – tudna meg. Elképzelhető, hogy tudomást szerzett a vezetőkről vagy azok attittűdjéről (netán múltjáról), a munkamorálról valamint a – mérgező – vállalati kultúráról / kollégákról.

Ahhoz, hogy elkerüljük az ilyen eseteket, mindenképpen tisztázzuk az elején a vállalatunk jövőbeli terveit, pontosítsuk azokat a projekteket / ügyfeleket, akikkel a jelölt dolgozni fog, valamint a vezetők egzakt elvárásait a munkavállalóval szemben. Mindenképp érdemes időt szánni arra, hogy megtaláljuk azt az egyedi pontot amely alapján a mi állásajánlatunk kitűnik a többi közül és felkelti a munkavállalók érdeklődését, hiszen ezzel akár egy nagy tapasztalattal rendelkező szakembert is könnyen megnyerünk.

Ha úgy érzed, hogy megtalálnád a következő állásod, nézd meg ajánlatainkat az alábbi linkre kattintva: https://www.kellyservices.hu/allasok