Így váljatok „tanuló csapattá“

Így váljatok „tanuló csapattá“

Tegyél fel magadnak két kérdést: Szoktál gondolkodni azon, hogy a feladatot hogyan tudnád te, vagy a kollégáid jobban csinálni? És ha igen, beszélsz velük erről? Nagy valószínűséggel az első kérdésre igen a válaszod, a másodikra nem. 

                                                                     

Henning Bang, Közgazdász és pszichológus

 

Egy jó és hatékony csapat állandaóan tanul, rendszeresen gondolkodik működésén és értékeli ki eredményeit, illetve szükség esetén képes változtatni működési metódusán is, mondja Henning Bang közgazdász és pszichológus, aki organizációs pszichológiából doktorált, vezetők képzésein vesz részt konzulensként, emellett közreműködik kutatásokban, oktat csapatokat és vezetőket az Oslo-i Egyetem Pszichológiai Intézetében. A Kompetencianapok nevű rendezvénysorozat keretén belül beszél arról, hogy miként válhat egy csapat tanuló csapattá. 

Amikor az emberek nem ismerik fel azt, hogy egymástól függenek közös céljaik elérésének érdekében, akkor rosszul működik egy csapat. Ugyanakkor lehetséges ezen javítani, teszi hozzá Bang. Az akadémiai definíciója a tanuló csapatnak: felfedni, megbeszélni és javítani a hibákat. Egy tanuló csapat egyúttal képes fejlődni olyan területeken is, amelyekben még nem elég jó, a problémákat a csapattagok meg tudják beszélni, s végezetül képesek azokon javítani. Az utolsó két pont okozza gyakran a nehézséget. Félelem a kellemetlen helyzetektől, attól, hogy a kapcsolatok a csapatagokkal sérülnek, vagy csak haszontalannak tartják az ilyen jellegű beszélgetéseket, véli Bang. 

 

Az első lépés, a közös nyelv rutinjának kialakítása. Addig viszont nincs tanulási folyamat, amíg az ember nem teszi meg az első lépéseket, illetve maga a csapat nem mondja, hogy: igen, ezen metódussal jobban működik minden, mutat rá Bang. Sok oka van annak, hogy miért olyan nehéz változásokat kieszközölni. Változni emberileg időigényes és nehéz folyamat. Az embereknek időt kell szakítaniuk új dolgok elsajátítására, és bátorságra is szükségük van a járt utakról való letéréshez, véli Bang 

Emlékeztet bennünket Bang, hogy többségünk az életben találkozik olyan helyzetekkel, amelyekben a természetes tanulási folyamatokon keresztül különféle visszajelzéseket adunk és kapunk teljesítményeink kapcsán, és arról, hogy mit csinálhatnánk jobban. Gondoljunk például arra, hogy mi történik egy fociedzésen, kóruspróbán, vagy amikor egy színházi társulat egy új darabot próbál. A „tanuló csapat működési elv a hadseregben már létszükségletté vált, hiszen élet és halál között élnek nap mint nap. Például egy éles bevetésen, ha nem tartják be az „after action review-t azaz „akció utáni értékelés” szabályát, kockáztatják a következő akció biztonságát, saját és társaik testi épségét.  

Mivel viszont a csapatok többségének feladatai nem élet-halál kérdése, hajlamosak elkerülni hasonló összegző feladatokat, amelyek ugyan idegesítő, időigényes folyamatoknak tűnhetnek míg hozzájuk nem szokunk, de annál hasznosabbak a hatékony csapategység eléréséhez. 

Kezdjünk egy egyszerű lépéssel: egy projektet vagy egy megbeszélést követően osszunk fel egy flipchart-ot két részre, és szánjunk 10 percet egy nyitott beszélgetésre, ami alatt megvitatjuk kollégáinkkal, hogy mi az, ami jól ment. További öt percben pedig foglaljuk össze, hogy mi az, ami jobban is működhetne legközelebb. Kezdjük így a tanuló csapattá válást, tanácsolja Henning Bang.