Eljárt az idő az önéletrajzok felett

Az önéletrajz a jelentkezők oldaláról nem ad semmilyen kifejezőerőjű képet.

Valamennyi felsőfokú végzettséggel rendelkező pályázó meg van győződve, hogy a munkaadó klasszikus jelentkezési eljárásain keresztül nincsenek megfelelően kiértékelve, mivel az önéletrajz nem szolgáltat elegendő információval a megpályázott pozícióra való alkalmasságukat illetően.

A munkakeresőknek kétharmada gondolja, legalább egy jelentkezésük azon ment el, hogy önéletrajzuk, a pozícióra való rátermettségükről nem adott megfelelő képet. Ezen frusztrációból fakadóan, minden ötödik visszautasított jelentkező már nem pályáz többé ahhoz a céghez, ahol elutasítással találkoztak. A jelöltek fele nem érti az összefüggést, hogy a munkaerőhiány korában miért jutnak el ilyen kevesen a személyes interjúkig. Többek között ezekre jutott a  Viasto által megrendelt „Hidden Talents“ nevű tanulmány, amely keretén belül több, mint 600, egyetemi végzettséggel rendelkező, 18 és 69 év közötti olyan jelentkezőket kérdeztek, akik az utóbbi 12 hónapban pályáztak állásokra.

A jelentkezők szerint hatékonyabban kellene mérni a Soft Skilleket a munkaadóknak.

A megkérdezett jelentkezők kétlik, hogy az ő munkaalkalmasságuk az önéletrajzaikban kifejezésre kerülhetnének. Mindenekelőtt nem szaktudással kapcsolatos készségekről van itt szó hanem a Soft Skill-ekről (a szakismereteken, tanulmányokon, szakmai tapasztalatokon kívül eső készségek), amelyeket a jelentkezési folyamatban a cégek figyelmen kívül hagynak. A jelöltek harmada gondolja úgy, hogy az önéletrajz szimplán “elégtelen” ahhoz hogy a személyes erősségeket közvetíteni tudják, míg a megkérdezettek fele van azon a véleményen, hogy az empatikus készségeknek sokkal nagyobb szerephez kellene jutnia a felvételikor , valamint, hogy a munkáltatók túlságosan kis mértékben veszik figyelembe a munkaspecifikus motivációkat.

A kutatás szerint a jelöltek 41%-a a munkáltatót az alapján választja ki, hogy az ő ismereteik a kiírt állás munkaleírásával összhangban vannak-e, míg a válaszadók 31%-a azt is megvizsgálja, hogy személyiségükben is illenek-e az adott vállalathoz.

Rossz az önéletrajzok jelentkezők általi megítélése

A tanulmányban résztvevőket megkérték arra is, hogy osztályozzák, melyik a legjobb forma az egyéniség kifejezésére. A klasszikus önéletrajzok átlagosan 1,4 a személyes interjúk 3,3, míg a videóinterjúk 2,8-as értékelést kaptak.



A kísérő levelek, vagy a munkabizonyítványok mára már nem kritériumai annak, hogy megtalálják a megfelelő pályázót, ugyanis ezek csak életútpontokat és vélt szakismereteket sorolnak fel, de a személyes alkalmasságról nem árulnak el semmit. Sok, úgynevezett rejtett tehetség , akik egyébként alkalmasak lennének egy adott pozíció betöltésére, nem részesül pozitív elbírálásban a klasszikus kiválasztási folyamatok során. Ezért kellene a vállalatoknak több esélyt biztosítania a jelentkezők számára a személyes interjúkra, amely során meg tudják magukat mutatni ezen rejtett tehetségek is, még abban az esetben is, ha az önéletrajz alapján nem 100%-osan felelnek meg a pozíció követelményeinek.