Facebook pixel
Back to Blogs
Blog Img

Imposztor Szindróma

,,Nem is volt olyan nehéz feladat, bárki meg tudta volna rajtam kívül oldani. A kollégáim segítsége nélkül nem ment volna. Csak a szerencsének köszönhetem,hogy eljutottam idáig, igazából meg sem érdemlem, egy csaló vagyok.”- Ismerősen csengenek ezek a mondatok számodra?

Akkor bizony te is imposztor-szindrómában szenvedsz. A Time magazin szerint az emberek 70%- az élete során megtapasztalja az imposztor-szindróma tüneteit. Nem válogat: nők,férfiak,orvosok,színészek,tanárok mind-mind elszenvedői.

MI IS AZ AZ IMPOSZTOR-SZINDRÓMA?

Vannak olyan emberek ,akik sohasem elégedettek önmagukkal. Halmozzák a sikereket, és úgy érzik: ez nem az ő érdemük. Folyamatosan megkérdőjelezik önmagukat, és attól rettegnek, hogy le fogják leplezni őket: nem is tehetségesek, és az elért teljesítményük hátterében nem ők állnak. A jelenséget 1978-ban írta le először két pszichológus, Pauline Rose Clance és Suzanne Imes, csak a nőkre kivetítve.

Azóta a kutatások bebizonyították, hogy ez bizony nemcsak nőket, hanem férfiakat is érintő betegség, sőt még a gyermekeket sem kíméli.

Személyiségtípusok, akiket érint

A jelenség szakértője, Valerie Young több személyiséget elkülönített, akik vélhetően megtapasztalják az imposztor-szindrómát. Ha a fentiekben magadra ismertél, akkor az első lépés az, hogy beazonosítsd, melyik típusba is tartozol.

1. A ,,perfekcionisták”

A maximalizmus az imposztor-szindróma egyik legalapvetőbb megnyilvánulása. Az illető, ha 99%-on teljesít a munkahelyén, akkor is az a maradék 1% fogja gyötörni, és teljesen megkérdőjelezi a saját kompetenciáját.

2. A ,,szakértők”

Úgy érzik, minden információval a legapróbb részletekig tisztában kell lenniük, és még akkor sem érzik elégnek, ha ez valójában így is van. Folyamatosan fejlesztik magukat, tréningekre járnak, tanúsítványokat szereznek. Egy álláshirdetésre is csak úgy jelentkeznek, ha minden egyes kritériumnak egyesével megfelelnek.

3. A ,,született zseni”

A készségeket mindig könnyen sajátították el. Egészen kicsi koruktól erőfeszítés nélkül végezték az iskolát, mindig jó eredményeket értek el minimális energiabefektetéssel, vagy anélkül.

Később, ha bármilyen nehézséggel szembesülnek, azt hiszik, nem elég jók, és folyamatosan hazudtak a környezetüknek, igazából nem is olyan okosak ők: hanem csalók.

4. A ,,szólózók”

Avagy a magányos farkasok. Világ életükben minden problémát egyedül oldottak meg, viszont ha valamiben elakadnak, és segítségre szorulnak, számukra azt jelenti, hogy be kell ismerniük, hogy valamiben nem is annyira jók.

5. A ,,supermanek” és a ,,superwomanek”

Ők azok, akik mindenki másnál keményebben dolgoznak, nem kímélve magukat. Hiszen minél jobban hajtod magad, annál kevesebb az esélye, hogy kiderül, nem vagy olyan jó, mint amilyennek hisznek. Az élet minden területén próbálják a maximumot nyújtani: szülőként, párkapcsolatban, munkahelyen: ennek gyakori végterméke a kiégés és a depresszió.

MI AZ OKA?

Erre nincs egyetlen konkrét válasz. Bizonyos szakértők személyiségjegyekre, mások családi okokra, viselkedésproblémákra vezetik vissza. Sajnos gyakori tévképzet, hogy az ember csak akkor érzi magát szerethetőnek, ha bizonyít: főnöke, kollégái, családja felé. Ez a folyamatos bizonyítási kényszer egy idő után egy öngerjesztő folyamattá válik. Állhat ennek a felfogásnak a hátterében a család: sohasem volt jó az a jegy a szüleinek, amit szerzett, a testvérét jobban dicsérték mindig. Ez sajnos benne marad az emberben és az egész életére kihat. Ha valaki olyan környezetben dolgozik, ahol egyes társadalmi csoport,vagy nem- képességeiket tekintve kevesebbnek van megbélyegezve- szintén vezethet a szindróma kialakulásához.

MI A MEGOLDÁS?

Az első és legfontosabb, hogy felismerjük és tudatosítsuk magunkban a problémát. Ha monitorozzuk a viselkedésünket, akkor egy idő után rájövünk, hogy melyik kategóriába is tartozunk, és elindulhatunk a tudatos változás felé. A pszichológusok szerint csak egyetlen különbség van az imposztor-szindrómában szenvedők, és azok között, akik nem tapasztalták még meg: az, hogy hogyan kezelik a kihívásokat. Egy személetváltásra van szükség: akik magabiztosan veszik a kihívásokat nem kompetensebbek vagy intelligensebbek nálunk, egyszerűen csak elhiszik magukról, hogy képesek. Ha észrevesszük magunkon a tüneteket, akkor mindenképp beszélgessünk egy kívülállóval, aki lehet barát, családtag vagy pszichológus is.

Mindenki találkozik az élete során olyan dolgokkal, amik kihívást jelentenek, viszont nem szabad hagyni, hogy az ettől való szorongás átvegye az irányítást az élet többi része felett

Ha úgy érzed, hogy felvennéd velünk a kapcsolatot, kattints az alábbi linkre:

https://www.kellyservices.hu/hu/branches