Varga Szabolcs beszámolója és kutatási témája

Az 1998-ban kezdett Ph.D. tanulmányaim során és azt követő kutató években is jórészt a folyadékkristályok (folyadékszerű anyag, amelynek bizonyos tulajdonságai a kristályokkal mutat hasonlóságot) fázisegyensúlyi tulajdonságainak elméleti leírásával foglalkoztam. Olyan modellrendszerekre végeztem számolásokat, amelyekre kapott elméleti eredményeket hosszú ideig csak számítógépes szimulációk eredményeivel voltak összevethetőek. Valós kísérleti eredményekkel történő összehasonlításra sajnos nem volt igazán lehetőségem az irodalomban megtalálható rendszerek bonyolultsága miatt. Brandeis Egyetemen kutatója prof. Seth Fraden is az összehasonlítási nehézségek miatt kezdett el olyan egyszerű folyadékkristályok szintézisével foglalkozni, amelyek elméleti leírása nem lehetetlen feladat. Választása a pálcikaszerű vírusokra (pl. dohánymozaik vírus, fd vírus stb…) esett, amelyek kolloid szuszpenzióiban a vírusok közötti kölcsönhatás viszonylag egyszerűen leírható és a sűrűség változtatásával a folyadékkristály-fázisok könnyen megvalósíthatóak.  2004-ben Fraden csoportja egy olyan folyadékkristály-elegyet állított elő, amelynek fázisdiagramja egy általunk vizsgált modellrendszer fázisdiagramjához hasonlított leginkább. Az eredmények nagymértékű hasonlósága miatt, Prof. Fraden felkért minket, hogy végezzük elméleti számításokat az ő kísérleti rendszerére jellemző molekuláris paraméterértékeknél is. A felkérésnek nagyon örültem, mivel lehetőség nyílt az elmélet és a kísérleti eredmények közvetlen összevetésére. A kísérleti mérések és elméleti számolások 2004 őszén fejeződtek be. Az eredményekből 2005-ben 2 cikket jelentettünk meg úgy, hogy személyesen sohasem találkoztunk. Így célom a 2005 májusában beadott Bolyai-Kelly pályázattal az volt, hogy személyes kapcsolatot és további együttműködést valósítsak meg az amerikai kollégákkal. Az ösztöndíj elnyerése révén 2005 év második felében 4 hónapot töltöttem Prof. Seth Fraden csoportjában a walthami Brandeis Egyetem Fizika Tanszékén.

 Az első néhány héten megismerkedtem az ottani laborokban alkalmazott kísérleti technikákkal, a tanszéki kollegákkal és Ph.D hallgatókkal, majd megállapodtunk a munkamegosztásban. Én az elméleti számolásokban, míg Fraden Ph.D. ösztöndíjasai a vizsgálandó rendszerek előkészítésében és a kísérletek kivitelezésében vettek részt. Két témában kapcsolódtam be, egyik a nehézségi erőtérnek az izotróp-nematikus fázisegyensúlyra gyakorolt hatásáról szólt, míg a másik a merev nyalóka alakú kolloidok tömbfázisbeli viselkedéséről és szételegyedő rendszerekre kifejtett hatásáról szólt. Mind az elméleti-, mind a kísérleti eredmények ígéretesek, de az idő rövidsége miatt még nem értünk abba a fázisba, hogy publikálható eredmények szülessenek. Ösztöndíjam alatt kétszer is felkértek tanszéki előadás tartására: a félév elején az itthoni kutatásaimról (2005.09.21), az ösztöndíjam végén pedig az új kutatási eredményeinkről számoltam be (2005.12.05). Emellett lehetőségem nyílt, hogy részt vegyek a 24-edik és a 25-ödik New England Complex Fluids Workshop-okon, ahol a gravitációs kutatáshoz kapcsolódó eredményeinket mutattuk be.

 Ösztöndíjnak számomra és úgy érzem a pályáját most kezdő kutatóknak a szakmai fejlődés mellett a következő előnyei vannak és hasznai lehetnek:
 -A megpályázható posztdoktori ösztöndíjak minimum egy, de inkább több évre szólnak. Sokan nem tehetik meg, hogy ilyen hosszú időre otthagyják családjukat vagy az eddigi munkahelyüket. Az ösztöndíjak összege (havi 2000-3000 $) sem olyan tetemes, hogy abból egy egész családot el lehessen tartani. Sokaknak ezért egy rövidebb idejű ösztöndíj sokkal alkalmasabb, hogy külföldi együttműködést kialakítsanak, ápoljanak és fejlesszenek. A féléves és annál rövidebb időtartamú ösztöndíjak gyakorlatilag hiányoznak. Így a Kelly Services ezen önzetlen tevékenységével a tudós társadalom jelentős szegmensének nyújthat segítséget.
 -A gazdasági, költségvetési hiány miatt a kutatásra szánt állami pénzek jelentősen megcsappantak (pl. a 2005-re kiosztott OTKA támogatásokat is 10%-kal csökkentették utólagosan), így a Kelly Services ösztöndíja még ha rövid időre is, de lehetővé teszi színvonalas kutatás végzését.
 -Az USA-ban is a költésvetési hiány és az elhúzódó háború a kutatásra szánt támogatások csökkentéséhez vezetett. Ennek következtében az ottani posztdoktori ösztöndíjak száma is lecsökkent és egyre nehezebb kutatóhelyet találni. Így a tudományban a magánszféra támogatására egyre nagyobb szükség van.
 -A legismertebb amerikai ösztöndíj (Fullbright) elnyerése, amellyel rövidebb tanulmányutat is lehet finanszírozni, nagyon sok utánajárást igényel (pl.: orvosi igazolások, interjú, űrlapok kitöltése). Ezzel szemben a Kelly Services, a pályázók dolgát megkönnyítve, a döntést rábízza a legilletékesebb tudományos szervezetre az MTA Bolyai Kuratóriumára.
 -Számomra ez a tanulmányút azért volt jelentős, mert Prof. Seth Fraden és csoportja továbbra is számít szakmai munkámra. Az általuk vizsgált kísérleti rendszerek viselkedésének elméleti magyarázatában és leírásában segíthetek, és a közös kutatási eredményeinket együtt publikálhatjuk. A továbbá munkámat nagy sebességű számítógépekhez és a tudományos folyóiratokhoz történő hozzáférési lehetőséggel is segítik.

Fiatal kutatók helyzete Magyarországon

Véleményem szerint a fejlettebb világgal összehasonlítva a fiatal kutatók helyzete Magyarországon egyáltalán nem tekinthető ideálisnak Az ország kitermel ugyan elegendő számú kutatót a Ph.D. iskolák révén, de nem biztosít állásokat a legjobbaknak. Új munkahelyek az intézmények alulfinanszírozottsága miatt nem létesülnek, és még a nyugdíjazottak helyére sem tudnak újakat felvenni. Az egyetemeken dolgozók száma emellett még ki vannak téve a hallgatói létszám-ingadozásoknak is, mivel az állami támogatás a hallgatói létszám függvénye. Az egyetemi alulfinanszírozottság mára odáig fajult, hogy az egyetemeken működődő tanszékek a túlélés, a létszámleépítés elkerülése miatt egyre több oktatási feladatot kényszerülnek bevállalni. A karok közötti harcból a vesztesekre létszámleépítés vár, míg a "győzteseknek" még több oktatási feladat jut természetesen a kutatói feladatok rovására. Az új oktatási törvény is olaj a tűzre abban a vonatkozásban, hogy fiatal, pályakezdő kutatókra 14-16 órás oktatói leterheltséget ír elő. Emellett kész csoda lesz, ha valaki 40-50 éves korára egyetemi tanári szintre fejődik, amikor is már csak heti 8-10 órát kell oktatni. Nem fejlődik a posztdoktori hálózat sem, a frissen doktoráltak külföldre kényszerülnek és a külföldről hazatelepülni szándékozó kiváló kutatóknak sincs lehetősége -ismeretség hiányában- kutatóként elhelyezkedni. A "szerencsés" állással rendelkező fiatal kutatóknak az eltúlzott oktatási feladatok mellett azzal is szembe kell nézniük, hogy a kutatáshoz szükséges legfontosabb feltételek is sokszor hiányoznak. Pl. a műszerek elavultak vagy hiányoznak, a szakirodalom követését segítő folyóiratokat az intézmények nem tudják előfizetni, a kutatást segítő támogatási források pedig elapadtak.
Személyesen megtapasztalhattam, hogy a Brandeis Egyetem milyen infrastrukturális feltételekkel látja el az új kutatókat.  Addig fel sem veszik az új kutatót, míg nem sikerül teljesíteni a kutatáshoz szükséges feltételeket (pl. laborok, számítógépek, iroda stb… biztosítása). Továbbá heti pár óránál több oktatási feladatot szinte senkire sem bíznak. A fiatalok kutatóknak néha még óráik is alig vannak azért, hogy teljes bedobással tudjanak a kutatásban részt venni. Az sem mellékes, hogy kutatáshoz olyan pályázati pénzeket lehet nyerni, amelyből Ph.D. ösztöndíjasokat és posztdoktorokat lehet alkalmazni. 

A tudományos kutatás helyzete Magyarországon

Jelenleg nagyon sanyarú, mivel a kutatásra szánt bevételek Európai Unió által kívánatosnak tartott évi 3% GDP helyett az évi 1%-tól is egyre távolabb kerülünk a sorozatos elvonási hullámok következtében. A témával kapcsolatosan számos cikk jelent/jelenik meg. Egy internetes petíciót (http://www.petitiononline.com/otka/ petition.html) már 2400 kutató írt alá, hogy felhívja a figyelmet a kutatásban bekövetkező felelőtlen kormányzati döntésekre.